ARS POETICA avgy kivel ul szemben: Egy világjáro Csonka Gabor vagyok, immaron 40 evem elszelelt, s az utobbi 22 ev alatt mar un. independent low budget travellerkent jarom a vilagot es Europat. Ez 'csupan' annyit jelent, hogy nem a hagyomanyos ertelemben vett turistakent utazom, hanem en tervezem meg az utjaimat, s mindent magam intezek el. De persze nem lezarva a veletlen es a felfedezesek oromet, hiszen ha utamba akad valamilyen erdekes ember vagy helyzet, akkor kotetlenul annak a kalandnak vagok neki. Ez a barangolas mar tobb mint 125 orszagot 5 kontinenst erintett,de a szamomra a legizgalmasabb kalandot mindig Azsia jelentette. Nem csak azert, mert a Buddhista Foiskolan szereztem diplomat, s igy atfogo kepem van tavol-kelet kulturajarol, beleertve a vallasokat is, hanem azert is, mert termeszetes erdeklodesem is ehhez vonzott, s ez az a hely ahol tobb mosoly, megertes es elfogadas van mint az oreg kontinensen ahol elunk. Aki mar belekostolt annak semmi ujat nem mondok, de aki meg nem jart ott annak irasaim es fotoim reven valamilyen kepe lehet, mind az orszagrol ahol jarok, mind arrol az eletstilusrol, felfogasrol amit en kepviselek. Ezert irok utielmenyeimrol beszamolot, amit a szelesebb kozonsegnek is elerhetove teszek. Emellett fotozom, s otthon diavetiteseket tartok az adott orszagokrol ahol jartam, megosztva tapasztalataimat es elmenyeimet termeszetesen konkret tudassal elegyitve, hogy valodi missiomat beteljesithessem. S ez a massag, a masik kultura megismerese, hogy ne az eloiteleteik alapjan iteljenek meg egy orszagot az emberek, hanem annak alapjan, ami. S ehhez egyetlen ut vezet, ha resztvevo megfigyelokent az utca emberevel elek, alszom, eszem, ugy ahogy ok. (Sot! Amikor az ember a dzsungelban barangol, ott alszik, vagy biciklivel vagy gyalog lehetetlen helyekre eljut, akkor talalkozik olyan elismero es befogado pillantasokkal, amik egy pillanat alatt elsoprik a bennuk is rejlo eloiteleteket, s megkezdodhet egy olyan parbeszed, ami maszkok nelkul zajlik. S mivel kulturalis antropologiat is tanultam, probalom a helyi nepek, torzsek eletet egy picit elhozni Europaba, ellesve toluk az eletuk aprobb reszleteit, s hagyomanyuk maradvanyait csipegetem ossze. Diktafonom segitsegevel hozok hangmintakat zenejukrol, nyelvukrol, melyeket a vetitesek alkalmaval alafesteskent felhasznalok a vizualis elmeny melle. De masik nem utolso szempont, amikor idegenekkel talalkozom, akkor gyakran en vagyok az elso europai, az elso magyar akivel talalkoznak. S az a szemlelet, tudas, elettapasztalat, amit hordozok, szerintem a legjobb orszagimazs. A magam modjan beszelek a mi kulturankrol, sajat nepzenenket, szokasainkat bemutatom, kolteszetunkrol, irodalmunkrol adok kepet. S amiben verhetetlenek vagyunk magyarok, az a szellemi potencial, ami Nobel dijak es talalmanyok formajaban a vilagban jelen van. Es ez gyakran a fejlett vilag utazoi elott is ismeretlen, s ezt a sotet foltot is igyekszem jelenletemmel megvilagitani. Ezeket egy rohano turista nem teheti meg, s esetleg azokat a korulmenyeket nem is vallalna amiket en igen. De en ezt erzem hivatasomnak, s ha tehetem utazom. Persze igy onerobol igen nehez, de sponzorokat sem konnyebb talalni. Majd egyszer. Ksanti - mondja erre az indiai. Gyakran amikor hivatalos kerdoiveket kell kitolteni, akkor foglalkozaskent a Traveller kifejezest irom, holott az eletem soran mar rengeteg mindennel foglalkoztam. Tobbek kozott volt rendszeres radiomusorom, ahol kulonbozo erdekes emberekkel keszitettem beszelgeteseket, filozofiarol, zenerol, irodalomrol, vallasokrol, antropologiarol, hagyomanyokrol, az eletrol stb.. Mivel mar rendszeresen nem tudom csinalni a musort, igy inkabb mar vendegkent szereplek az exmusoromban, ahol ezen elmenyeimet az eter hullamain keresztul osztom meg a hallgatosaggal. S az utazas es abuddhizmus hogyan kapcsolodik? A nagy bolcsek tanitasa abbol tud kiindulni, hogy osszd szet mindened, vagy hagyj hatra mindent, s kezd el (a valos) az eleted. Ez egyet jelent egy olyan kiuresitessel, letbizonytalansaggal, ami lehetove tesz valamilyen uj befogadasara. Felredobni megszokott eletunket, eloiteleteinket, s hagyni, hogy megtortenjenek velunk a dolgok. Ne csak atfussunk eletunkon, ne csak lefotozzuk, hanem ott legyunk, benne legyunk. Egy traveller is barmiben benne van, barmikor feladja terveit, ha a helyzet ugy hozza, gyakran nem tudja hogy masnap hol alszik, de ettol az urestol lesz tele, hogy visszakanyarodjak a buddhista szemlelethez. S hogy ezt barki virtualisan megelhesse, az irasaim reven UTAZZ VELEM Gabor Csonka